Mi történt nálunk?

Irodalmi KIŠ-ernyő negyedszer

A szabadkai Városi Könyvtárban IV. alkalommmal rendezték meg az Irodalmi KIŠ-ernyő- Književni KIŠobran- kétnapos irodalmi rendezvényt, melyet Danilo Kiš szabadkai születésű író életének és munkásságának szentelnek minden év áprilisában.

Idén április 15-én Csordás Gábor fordító, író, esszéíró, a pécsi Jelenkor Kiadó szerkesztője volt a vendég, aki a a szerb irodalom idegen nyelvre való fordításában és népszerűsítésében kifejtett tevékenységéért a tekintélyes szerbiai Dositej-díj kitüntetettje volt 2009-ben. Csordás Gábor beszélgetőtársai Tolnai Ottó és Boško Krstić írók voltak.

16-án zsúfolásig megtelt teremben folytatódott a rendezvény, amelyen vendégek voltak: Kayuko Yamasaki professzor Japánból, Csordás Gábor, az előző est vendége, Božo Koprivica kritikus Belgrádból, valamint Cindori Mária, professzor, Tolnai Ottó és Boško Krstić.

A tancsákozás résztvevőit Dragan Rokvić, a Városi Könyvtár igazgatója üdvözölte. Boško Krstić, a rendezvény főszervezője felvezetője után Tolnai Ottó mutatta be a japán vendéget, akivel való találkozásához, mint szinte minden fontos eseményhez, egy anekdota fűződik.

Kayoko Yamasaki professzor előadásában élményszerűen ecsetelte Kiš regényei poetikus vonásainak lényegét, amely az egyéni, intim történetiségben rejlik, a történelmi tudat egyedi megélésének poétikus ábrázolásában. Kiemelte, hogy nem véletlenül választja gyakran a gyermek szemszögéből való ábrázolási módot, hiszen a gyermeki lélek független, s mégis átitatott a szülei által determinált világgal. Yamasaki asszony előadásában kitért Kiš művei fordításának nehézségére japán nyelvre, de kihangsúlyozta, hogy a nyelvi akadályokon túl ezek a művek örök aktualitást jelentenek a japánok számára is, hiszen a történelem forgatagait, a nagy eszmék szétesését az egyén hasonlóképpen éli meg újra és újra.

Tolnai Ottó felvezetőjében Božo Koprivicát kitűnő foci- esszék írójaként mutatta be, akinek elsőként ítélt oda egy saját alapítású díjat, s aki azon személyek egyike, akiknek személyes élményük volt Kišsel. A hozzá fűződő élményeiről s gondolatairól hallhatott ihletett szöveget a közönség.

Csordás Gábor is a személyes emlékezés felől közelített Kiš világához, hiszen Párizsban két alkalommal is találkoztak, s Kiš otthonias jelenlétével segítette őt. Kéziratot is kapott tőle fordítani, amelyet a Jelenkor 1990-ben jelentetett meg.

Végezetül a délelőttön Boško Krstić, Cindori Mária és Božo Koprivica felidézték Danilo Kiš egykori irodalmi estjét, amelyet Szabadkán rendeztek.

A rendezvény után a résztvevők megkoszorúzták Danilo Kiš mellszobrát a Szabadság téren.